Magyar
English
Deutsch
Italiano
Slovenčina
УкраїнськаŐssejtkutatás
ŐSSEJTEKRŐL
Mi az őssejt?
A fogantatás után a petevezetékben a méh felé vándorló és osztódó, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még „mindenre-képes” sejtekből áll. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg e sejtek specializálódása ideg-agysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. E sejtekben a genetikai anyag (az ún. DNS) különböző szakaszai lépnek működésbe.
Így válnak képessé a szervek és szövetek munkamegosztásában speciális feladatuk ellátására. Ennek azonban az ára, hogy elvesztik a „mindenre-képes” esélyüket. A magzati fejlődés során azonban kis számban megmaradnak ilyen „mindenre-képes” sejtek is ezeket nevezzük szöveti őssejteknek
Dr. Leon Carash, a Muscular Distrophy Association orvosi tanácsadó testületének elnöke "izgalmasaknak" nevezte a felfedezéseket, mert "a kutatás esetleg egy olyan, eddig nem várt kezeléshez vezethet, amely minden neuromuscularis károsodást gyógyíthat."
Az izomsorvadás mintegy 250 ezer amerikait érint. 1986-ban Kunkel azonosította a Duchenne-féle izomsorvadásért (DMD) felelős gént, ez a betegség főként fiúkat támad meg és végső soron halálos kimenetelű. Kunkel és munkatársai azonosították a normál DMD-gén által termelt fehérjét, amelyet disztrofinnak neveztek el. A DMD-s betegek izomzata azért sorvad el,mert nem tartalmaz disztrofint.
Az őssejtek olyan sejtek, melyek elvileg mindenre képesek, vagyis megfelelő körülmények közé kerülve elvileg a szervezet bármely sejtje, szövete kialakítható belőlük.
Az őssejtek három lehetséges forrása: az embrió, a köldökzsinór-vér, valamint egyes újabb, de még nem kellően igazolt kutatási eredmények szerint a felnőtt szervezetből is izolálhatók olyan sejtek, melyek gyakorlatilag őssejtként viselkednek és a sejtfejlődés (differenciáció) egy tetszés szerint meghatározott útjára állíthatók.
Az őssejtek haszna és lehetséges orvosi felhasználása nagymértékű rugalmasságukból ered, minden olyan kórkép esetén, ahol sejtek, szövetek pusztulása okozza a súlyos, sokszor halálos tüneteket az őssejtekből kiinduló szerv, szövet vagy sejtpótlás gyógyító hatású lehet
Az őssejtek három lehetséges forrása: az embrió, a köldökzsinór-vér, valamint egyes újabb, de még nem kellően igazolt kutatási eredmények szerint a felnőtt szervezetből is izolálhatók olyan sejtek, melyek gyakorlatilag őssejtként viselkednek és a sejtfejlődés (differenciáció) egy tetszés szerint meghatározott útjára állíthatók.
Az őssejtek haszna és lehetséges orvosi felhasználása nagymértékű rugalmasságukból ered, minden olyan kórkép esetén, ahol sejtek, szövetek pusztulása okozza a súlyos, sokszor halálos tüneteket az őssejtekből kiinduló szerv, szövet vagy sejtpótlás gyógyító hatású lehet
Mik az őssejtek?
Az őssejteket három alapvető csoportba oszthatjuk: embrionális-, szöveti-, illetve ezen belül köldökvér-őssejtekre.
Az őssejtek olyan sejtek, amelyek életük végéig megőrzik osztódási képességüket, és még nem elkötelezettek egy végső fejlődési irányba. A különféle őssejtekből ezért több sejttípus is kifejlődhet. Szerepüket és típusaikat úgy tanulmányozhatjuk a legegyszerűbben, ha az emberi szervezet fejlődését követjük nyomon.
A "legősibb őssejt" a megtermékenyített petesejt (zigóta), amelynek osztódásával kezdetét veszi az embrió fejlődése. Az egész szervezet ebből az egy sejtből fejlődik ki, ezért ez egy ún. totipotens sejt, vagyok minden sejttípus létrehozására képes. Ez a képesség, vagyis az osztódási és továbbfejlődési potencia egyszerre, az őssejtek legjellemzőbb tulajdonsága. Az embrionális őssejtvonalakból kitenyésztett különféle sejteket lehetne aztán a jövőben gyógyítási céllal visszajuttatni a beteg szervezetébe, és ha maga a beteg volt a testi sejt donor, akkor a sejtek nem lökődnének ki (hiszen a genetikai állományunk megegyezik a többi sejtével, így az immunrendszer sajátjaként ismeri fel őket).
A vérképző őssejteket már évtizedek óta sikeresen alkalmazzák számos súlyos betegség gyógyítására. A köldökzsinórvérből nyert őssejtekkel körülbelül tizenöt éve kezelnek sikerrel. Az őssejtekkel történő gyógyítás eredménye meghatározó azon betegek, családok életében, akik saját, vagy szerettük életéért küzdenek!
Az őssejteket három alapvető csoportba oszthatjuk: embrionális-, szöveti-, illetve ezen belül köldökvér-őssejtekre.
Az őssejtek olyan sejtek, amelyek életük végéig megőrzik osztódási képességüket, és még nem elkötelezettek egy végső fejlődési irányba. A különféle őssejtekből ezért több sejttípus is kifejlődhet. Szerepüket és típusaikat úgy tanulmányozhatjuk a legegyszerűbben, ha az emberi szervezet fejlődését követjük nyomon.
A "legősibb őssejt" a megtermékenyített petesejt (zigóta), amelynek osztódásával kezdetét veszi az embrió fejlődése. Az egész szervezet ebből az egy sejtből fejlődik ki, ezért ez egy ún. totipotens sejt, vagyok minden sejttípus létrehozására képes. Ez a képesség, vagyis az osztódási és továbbfejlődési potencia egyszerre, az őssejtek legjellemzőbb tulajdonsága. Az embrionális őssejtvonalakból kitenyésztett különféle sejteket lehetne aztán a jövőben gyógyítási céllal visszajuttatni a beteg szervezetébe, és ha maga a beteg volt a testi sejt donor, akkor a sejtek nem lökődnének ki (hiszen a genetikai állományunk megegyezik a többi sejtével, így az immunrendszer sajátjaként ismeri fel őket).
A vérképző őssejteket már évtizedek óta sikeresen alkalmazzák számos súlyos betegség gyógyítására. A köldökzsinórvérből nyert őssejtekkel körülbelül tizenöt éve kezelnek sikerrel. Az őssejtekkel történő gyógyítás eredménye meghatározó azon betegek, családok életében, akik saját, vagy szerettük életéért küzdenek!
Gyakorlati szempontból igen fontosak a köldökzsinórvérben lévő őssejtek. Ezek kinyerését nem kísérik olyan etikai aggályok, amilyenek az embrionális őssejteknél jellemzőek. Ugyanakkor még sokkal "rugalmasabbak" a felnőtt szervezetben lévő őssejteknél, bár embrionális társaik potenciáját már nem érik el. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejt-transzplantáció forrásaként ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.
Miért fontosak az őssejtek?
A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson-és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy vak vagy lebénult embernek is. Májsejteket hoznak létre köldökzsinórvér-őssejtekből.
Az őssejtekkel a remények szerint már a közeli jövőben nagyon súlyos betegségekkel kezelhetnek, sőt véglegesen gyógyíthatnak az orvosok.
Miért fontosak az őssejtek?
A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson-és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy vak vagy lebénult embernek is. Májsejteket hoznak létre köldökzsinórvér-őssejtekből.
Az őssejtekkel a remények szerint már a közeli jövőben nagyon súlyos betegségekkel kezelhetnek, sőt véglegesen gyógyíthatnak az orvosok.